Verse1 Az ember néha érzi, neki semmi nem elég, mert hiányzik hozzá a fele még. Na erről szónak azok a mondák, mesék, amik utat mutatnak már nagyon rég. Mert ez a fél bizony annyira becses, hogy más kincsen flesselni már felesleges. Párisz is agyalt, mi az, ami a legjobban megérné, de neki nem kellett más, csak is a szép Heléné. Látszik is az rögtön, jó csajok már földön nem hevernek, legalább várbörtön, meg sárkány, meg banya vár, hogy gyötörjön. Ezzel az időm nem töltöm, ezt diktálja az ösztön. Mert gond lesz biztos, legalább vagy ezer. De azért akad olyan is, aki be nem rezel. Ám hős legyen a talpán, aki olyan kemény, mint a királyfi, az ogre, vagy a legkisebb legény. Refrén Ezek vagyunk mi, nekünk bejön ez a csaj, de hogyha indul, mindig csőstül jön a baj. A kérdés csak annyi, vagy-e olyan raj, hogy veled marad, mire elül a ricsaj? Verse2 Nem minden sztori happy end, ezt meg is mondom tisztán. Ha megnézed, hogy hogyan járt Izoldával Trisztán, kezdésnek úgy látszott, hogy ez jó meló azt a végén úgy kidőlt pont, mint Rómeó. Meg ott volt Orfeusz, hogy benne volt-e szusz? Hát nagyobb volt lanton, mint Zeusz. Ehhez plusz a nőéért az Alvilágig ment, azt ott olyat lekent, meg is borult ott a rend. Refrén Ezek vagyunk mi, nekünk bejön ez a csaj, de hogyha indul, mindig csőstül jön a baj. A kérdés csak annyi, vagy-e olyan raj, hogy veled marad, mire elül a ricsaj? Verse2/3 Majdnem megvolt, csak korán nevetett. Ettől még ne veszíts el a fejedet. Nem elég sokszor csak a szeretet. Szerencsből nem kaphatsz sosem eleget. Refrén Ezek vagyunk mi, nekünk bejön ez a csaj, de hogyha indul, mindig csőstül jön a baj. A kérdés csak annyi, vagy-e olyan raj, hogy veled marad, mire elül a ricsaj? Verse3 A sok meló végén azért meg lehet a siker. Ehhez mi kell? Hát kitartás az ziher. Ahogy Odüsszeusz is küzdött a fél világon át, hogy lássa azt a sunát, aki rá szövögetve várt. Úgy rögös utat járt végig János Vitéz az a csibész, mire meglett egy egész. Azt kész. Mert nem lehet az, hogy rossz helyen rosszkor. Ezt pontosán vágta Tündéről Csongor. Ha máshogy nem megy, akkor trükkel alapon csak befűzte Makedát a Bölcs Salamon. Ha meg az a gond, hogy Montague vagy Capulet, mindegy, hogy mérgesebb az anyu vagy apu lett. Mert borul már minden azt kérdés sincsen. Nem adunk túl azon a becses kincsen. Ha az ember érzi, neki semmi nem elég, hát hiányzik hozzá a fele még.

Verse 1: Szétcsap a stressz, ez készre tesz. Nincs idő, de kéne az, meg még kéne ez. És már pattan a perc, és már mindenki rohan inkább megállokegy kicsit, és azt figyelem, hogyan alakul a világ. Bár vannak benne hibák, de tanulhatunk, mint sok jó diák. Hisz az ész hatalom, hogyha akarom. Csak olyat tanuljak, mi beadja nagyon. Ám mintha, gyerekként mit magoltunk, a minta néhol kókler lenne. Alig ha kell majd a kovalens kötés. A sok teher, csak béklyó megköt és az nem épp jó, ha pont ahhoz hiányzik a szép szó, ismerd meg magad. És az méltó, ha fejlődsz folyton. Át sok szürke folton. Ezért én ezt el nem fojtom. Hisz enyém már biztos, amit ismerek. Nem menthetnek folyton meg az istenek. Gyerekként beláttuk nem úgy megy a rendszer, ha gáz van, oda csap majd Bud Spencer. Ezért kell a gógyi, kell az agy. Segít majd biztos, ha képben vagy. Nem ér oda, ki mindent félbe hagy. De, aki dolgozik érte még lehet nagy. Refr 1: Mindenki tehetséges valamiben. Lehetsz lassabb, gyorsabb, csak valamilyen. Az ego a célpont, hogy magunkon győzzünk. Ami nekünk fontos, arról legyen gőzünk. Mindegy, mi érdekel, abban hinni kell, és dolgozni szívvel, lélekkel. Becsüld meg magad, hiba mindig is marad Ezért nem fekhetsz sohasem hanyatt. Refr2: Van ott egy kincs haver egészen mélyen, de dolgozni kell érte roppant keményen. Nem azt figyelni, hogy most éppen miért nem. Az lesz az érdem, ha végre elérem. Verse2: Öregszünk, a Világ az így kerek Még hajtja a pokemont, de nem lehet már gyerek. Tanultam annyit az évekkel, nem nőni fel, ez nem érdekel. Mer’ a változás, az oly csodás. Ez mozgat mindent, nincsen semmi más. Az sem vitás, hogy minden új helyzet. Ha egyből nem is tetszett, de folyton megedzett. A lényeg, amit tanultam, de kellettek évek. Sokat kell pakolni, míg billen a mérleg. Ez nem megy türelmetlenül. Ki kapálozik, az meg elmerül. És látni kell túl a Twitteren. Ott nincs igazság, az csak műterem. Az megy könnyeden, ha abban kell döntenem, érdekel –e ez a förtelem? Kösz, de nem! Amit mindenki látott én a mögött nézek egy új világot. Míg fikázod ez szutyok meg, hogy amaz tré csak annyit mondanék , namaste! Refr 1: Mert mindenki tehetséges valamiben. Lehetsz lassabb, gyorsabb, csak valamilyen. Az ego a célpont, hogy magunkon győzzünk. Ami nekünk fontos, arról legyen gőzünk. Mindegy, mi érdekel, abban hinned kell. És dolgozni szívvel, lélekkel. Becsüld meg magad, hiba mindig is marad ezért nem fekhetsz sohasem hanyatt. Refr2: Van ott kincs egészen mélyen Dolgozni kell érte roppant keményen. Nem azt figyelni, hogy most éppen miért nem. Az lesz az érdem, ha végre elérem.